Az amerikai Lampson az egyik legrégebbi nagy
lánctalpas darukat gyártó és bérbeadó cég.
1999 márciusában egy szaklap így mutatta be a cég legújabb és legnagyobb
lánctalpas daruját:
Megjegyzés: A cikk és a fordítás nem teljesen
egyezik az eredetivel, a nálunk használt
mértékegységekre átszámolt értékeket zárójelben adtam meg és
a második részben írtakhoz jelentőséggel bíró részt
kiemeltem.
Bemutatták a Lampson Transi-Lift (LTL) 1500 series
III lánctalpas darut, amelyet a Milwaukee Brewers baseball stadion (közismerten:
Miller Park) tetőszerkezetének építésére készítettek. A tető
építésének fővállalkozója a Mitsubishi Heavy Industries
America Inc., amely a Neil F. Lampson Inc. denveri részlegétől
bérli a Big Blue becenevű darut. A Miller Park konfiguráció
teljes magassága 467 láb (142 méter) magas, a daru a harmadik
legmagasabb építménye Milwaukee városnak, ezért az FAA
(Szövetségi Légi-közlekedési Felügyelet, USA) is értesítést
kapott, hogy figyelmeztethessék az alacsonyan repülő gépeket. A
daru maximális terhelhetősége 1500 US tons (nálunk 1360 t), saját
tömege 2100 US tons (1905 tonna), a Transi-Lift (a Demagnál
Superlift) rendszer kiegészítő ellensúlyainak tömege 1400 US
tons (1270 t). Az LTL 1500-as moduláris kialakítású, több
részegység csereszabatos a Lampson többi Transi-Lift rendszerű
darujával.
Bázisa a 30 láb (9 m) széles
lánctalpas szekció, ami a darufelépítményt tartja a
gémszerkezettel és amelyhez csatlakoztatják a szintén lánctalpas,
ellensúlyokat hordozó részt, így ezek együtt egy 80 láb (24 m)
hosszúak. A gémszerkezet részei: a 280
láb (85 m) hosszú főgém, a 160 láb (49 m) hosszú billenthető
gém, az ezt kimerevítő 110 láb (33,5 m) hosszú támasztógém és
a 190 láb (58 m) hosszú ellensúlyokat tartó gém. A Miller Park
konfigurációban a billenthető gém 10 fokban rögzítve van.
A Transi-LIft rendszer ellensúlyai
hegesztett dobozokból állnak, amelyeket a munkavégzés helyén is
megtölthetnek valamilyen ömlesztett anyaggal. A stadion projekt
keretében 450-500 US tons (410-450 tonna) tömegű emelésekkel
számolva, szükség lesz nagyjából 2 000 000 font (910 tonna)
ellensúlyra. Az ellensúly rendszer a saját lánctalpas
hordozóművén bármilyen irányban külön is mozgatható.
Mindkét lánctalpas részt négy-négy
(minden lánctalpat kettő) dízelmotor hajt. A négy-négy Detroit
Diesel 6V-92 dízelmotor összesített teljesítménye 700-700 LE,
összesen 1-1 millió font (453-453 tonna) vonóerőt biztosítanak a
lánctalpakon. Minden motor egy moduláris egységet
(power pack) képez, Young hűtőrendszerrel, Donaldson kipufogóval, Farr légszűrőházban Baldwin légszűrőkkel, továbbá
légkompresszorral a levegős vezérlő rendszerekhez és a külső
automatikus kenőrendszerhez. A motorok Allison nyomatékváltón,
Cotta sebességváltón, Borg Warner kardánon és Caterpillar D11
véghajtóművön keresztül hajtják a lánctalpakat. Az összes
hajtómű olaját Baldwin szűrők tisztítják. Szükség esetén bármelyik power
packot 3 óra alatt ki lehet cserélni egy másikra. A négy moduláris egység a két
lánctalppal együtt összesen 120 000 font (55 tonna) tömegű és
lánctalpanként külön szállíthatóak. Mindkét lánctalpas hordozóműhöz
saját kezelőfülke tartozik, négy külön ellenőrző rendszerrel
az egyes motorokhoz. Mindegyik tartalmaz Stewart Warner
fordulatszámmérőt, motorolaj nyomás- és hőmérsékletmérőt,
hűtővíz hőmérsékletmérőt, levegőrendszer és féklevegő
nyomásmérőt, nyomatékváltóolaj nyomás- és hőmérsékletmérőt,
Isspro üzemóra számlálót és különböző figyelmeztető
fényeket.
A darufelépítmény két dízelmotort
és öt csörlőt tartalmaz a gém és a horog mozgatásához. Itt
két Detroit Diesel 8V-71 dízelmotor található, mindegyik 400 LE
teljesítménnyel. Ezek a motorok ugyanazokat a kiegészítő
elemeket használják, mint a lánctalpas rész motorjai, így
egyszerűsítve a javítást és karbantartást. Mindkét dízelmotor
egy három fokozatú Twin Disc erőátviteli egységhez csatlakozik
és további hajtóműveken keresztül hajtja meg a csörlőket,
amelyek egyenként 75.000 font (34 tonna) húzóerőt fejtenek ki a
13.500 láb (4115 m), 1,5 hüvelykes (38 mm) acél sodronykötelekre.
A horog három, a gémszerkezet két csörlőt használ és külön
is működtethető. A csörlők terhelésszabályozása és
fékezése Williams Control szelepekkel, levegős rendszerrel
történik, amelyekkel 150 000 font (68 tonna) fékezőerőt
biztosítanak. A sűrített levegőt a dízelmotorokkal hajtott
kompresszorok termelik. A daru kezelőfülkében is található
egy külön ellenörző egység a motorokhoz, mely tartalmaz Isspro
motor fordulatszámmérőt Hobbs üzemóra számlálót, Stewart
Warner voltmérőt, motor- és hajtóműolaj hőmérséklet és
olajnyomás mérőt.
A teheremelések biztonságát Wylie Weightload rendszer felügyeli, amely figyeli a daru
paramétereit: felemelt teher tömege, gémszög, gémkinyúlás és
szélsebesség. A rendszer fel van szerelve programozható
riasztással, amely akkor jelez, ha az előre meghatározott
paramétereket meghaladják.
A kivitelező Mitsubishi Heavy
Industries America Inc. projektmenedzsere szerint:
A daru egy
mozdulatot sem tesz anélkül, hogy azt alaposan meg ne terveznék. A
daru mozgásának és emelésének minden mozzanata megtervezhető és
kiszámítható. Mielőtt bármilyen emelés történik ellenőrzik a
gépet és az emelőeszközöket, továbbá mérnöki terv készül,
amit minden érintett fél aláír. A tervek magukban foglalják a
daru helyét, kapacitását, emelési sugarát, talajelemzést,
emelési pontokat, lehetséges akadályokat és a beemelendő
tetőelem rögzítési pontjait.
Az időjárási körülmények nagyban
befolyásolják, hogy mikor és hogyan végezzék a beemeléseket. A
szélsebesség a legfontosabb tényező: 10 mph-ig (16 km/ó)
biztonságosan lehet emelni, 10-15 mph (16-24 km/ó) között
különösen óvatosan kell eljárni, 15 mph (24 km/ó) felett nem
szabad emelni. A Mitsubishi építésvezetőségén egy számítógép
megjeleníti a DTN Contractor Weather System adatait. Ez egy műholdas
rendszer, amely időjárás előrejelzéseket ad, megjeleníti a
valós idejű műholdképeket, radarképeket, a helyi viszonyokat és
más, az építéshez kapcsolódó információkat, ezeket összevetik
a daru Wylie Weightload biztonsági rendszerével, amelyek alapján
dönthetnek az emelésekről. A daru négy fős kezelőszemélyzete
(Lampson) és az építők (Mitsubishi) közösen döntenek mielőtt
elkezdik a munkavégzést.
A Big Blue fő feladata a Miller
Parkban a 27 darabból álló tetőszerkezet beemelése lesz. A
legnehezebb elemek 450 US tons (410 tonna) tömegűek, amelyeket 230
láb (70 méter) magasra, 32/1000 hüvelyk (0,8 mm) pontossággal
kell a helyükre emelni. Korábban a Lampson Transi-Lift
lánctalpas daruk biztonságos voltát a tulajdonos Neil F. Lampson
egy bemutatón úgy demonstrálta, hogy egy daruja az 1000 tonnás
próbaterhet egy hüvelykkel (2,5 cm) a saját személyautója fölé emelve tartotta.
A cikk 1999. márciusi keltezésű. A darut összeszerelték az építkezés helyszínén és elkezdte beemelni a tetőelemeket a helyükre. Eleinte jól haladt a munka, amire szükség is volt, mert a következő baseball szezon nyitó mérkőzését, ami Milwaukee nagyon fontos eseménye, már itt akarták tartani.
Következett 1999. július 14-e. A feladat a 4R3 jelű tetőelem beemelése. Az elem 110 láb (33,5 m) széles, 200 láb (61 m) hosszú, 30 láb (9 m) magas, 913 000 font (414 t) tömegű, amihez hozzáadódik 32 400 font (14,7 t) tömegű emelőeszköz. Az emelési terv alapján, ennél a műveletnél a daru 1 040 000 font (471,7 t) maximális terhelhetőségű. Reggel 7 órakor elkezdik az előkészületeket, a műveletben 40 munkás és több másik daru is részt vesz. Az előírt ellenőrzések után a Big Blue megemeli az elemet elviszi 120 méterre, ahonnan majd a helyére emelheti. Frissítik az időjárási adatokat és délután megkezdődik a beemelés, amelyben 300 láb (91,4 m) magasra emelve befordul a stadion fölé.
1999.07.14. 17:15
A legismertebb és legnagyobb darubaleset részletei, vizsgálatának eredménye és a bíróság döntése
a 2. részben olvasható.
